Közkívánatra egy kis írás, a már régen frissült blogra. Igaz a téma eltér a blog eredeti céljától, mert nem Ausztráliáról lesz szó, hanem egy hozzá nem is kicsit kapcsolódó helyről, Angliáról. Azon belül London, azon belül Croydon.

Croydon az nem London, úgy, mint New York esetében Brooklyn se New York és még sorolhatnám a példákat. Ez nem változtat azon semmit, hogy Londonhoz tartozik. Croydon dél Londoban helyezkedik el, vonattal kb. 15 percre a híres központtól. Az, hogy a cégnek miért itt van a központja nem tudom, mert elég érdekes egy környék, pontosabban elég éles határvonal húzódik keresztül a városrészen. Ezalatt azt értem, hogy a Croydon központi része az eléggé lepukkant (nem tudok most jobb szót), és itt igazán nem az épületekre gondolok, hanem az emberekre… Persze nem az itt dolgozó, állandóan öltönyben rohangáló emberekre, akik nagyon nagy része nem itt lakik, hanem azokra, akik itt élnek. A városrész, részben az itt élő emberek miatt szemetes. Az utcákon csak úgy fújja a szél a különböző városi hulladék típusokat, amit az emberek hajigálnak szanaszét. Érdekes, sok embernek a lehetőség meg a jó lét jut eszébe Londonról, de az itteni utcákat nézve az igénytelenség az ami megállja a helyét. És, hogy hol a határvonal? Kb. ott ahova az ember nem dolgozni jár, hanem haza. Pontosabban a tehetősebbek járnak haza.

Nem paloták vannak itt, hanem szépen rendben tartott igazi angolos épületek, családi házak ahol kertészek tartják rendben a portát. Ezekben az utcákban nyugalom és rend honol. A madarak csicseregnek, tök békés minden, olyannyira, hogy az egyik nagy kukában turkáló rókát is csak én ijesztettem meg mikor arra kocogtam délután hatóra fele. Ez már egy urbanizálódott róka volt, mert nagyon nem futott el mikor meglátott és tudatosult benne, hogy ez csak egy ember.

Egy hotelben vagyok elszállásolva, aminek 1 nagy hibája van. Nincs benne minibár. Na, nem azért hogy kiigyam a tartalmát, hanem így lenne egy kis hűtő a szobában, ahol lehetne tartani a vacsorára valót. Így kénytelen voltam kolis megoldást alkalmazni :).

A sör épp lehűlt, a már fogyasztható hőmérsékletre :) 

A hétvégén azért volt idő többet is látni a városból. Nem először járok itt, így most nem a „fő” nevezetességekre koncentráltam, hanem „az induljunk el és látunk valamit” elvet követtem. Persze egy fix pont volt a városnézésben, az pedig az Imperial War Museum meglátogatása. Nem vagyok nagy múzeumba járó, de ezt megérte megnézni, mert ez a hely nem kis millió kiállított tárgyat nyom, az ember arcába, hanem kevesebbet, viszont azok igényesek. Belépésnél már a látvány se rossz, ahogy a plafonról log le egy Harrier meg egy Spifire vadászrepülő (lehet, hogy csak nagyméretű makettek :)). Szóval igényes hely és mindemellett, mint majdnem mindegyik múzeum Londonban, ingyenes is.

Utána még barangoltam a városban, ahol egy tüntetésbe is belefutottam. Nem tudom mi ellen tüntettek, a „no cuts” feliratból sok mindenre lehet következtetni. Azért csináltam pár képet, így megörökítve a csodás londoni időjárást is :).

A mérnökök ki is szúrták, hogy valami hiányzik a képről: maga a híd :)

Vasárnap viszont Brighton volt az útirány. Kb.40 perc oda az út vonattal, ami abból a szempontból érdekes, hogy legalább két társaság indít ide vonatokat (elég sűrűn), az egyikkel 10 font a másikkal 19 a retur jegy. A különbség annyi, hogy a drágább kevesebbszer áll meg… A brghton-i pályaudvar szép, a kép azt hiszem, magáért beszél.

A tengerpartot nem lehet eltéveszteni, ha az ember kijön a vasútállomásról, már gyakorlatilag látja is az utca végén. Tömeg az volt itt is, közeledve a part felé egyre nagyobb. Nem tudtam mire vélni, hisz, hiába sütött a nap, egyáltalán nem volt strandolási idő. Persze, a parton fényderült a tömeg titkára, hiszen ma rendezték a London – Brighton amatőr kerékpár versenyt/túrát, amin rengetegen elindultak. Így gyakorlatilag egy tűt se lehetett leejteni a sétányon. A „beach”-en is voltak páran de, fürdőző az nulla. Na, jó, láttam két embert, akik fürdőruhában voltak és gondolom egymást biztatták, hogy bemenjenek a vízbe. Érdekes hely ez a Brighton, habár történelme majd ezer éves, ma egyfajta kiránduló hely és turistamágnes a tenger mellett. Tengerparti üdülő helynek nem nevezném, igaz jó lenne annak is 1000km-rel délebbre :).

A kép címe: bizonyíték arra, hogy miért fehérek az angolok :D I.

A kép címe: bizonyíték arra, hogy miért fehérek az angolok :D II.