2. nap meló után kinti ismerősök elvittek egy kicsit várost nézni. Fura még nekem ez a sok torony épület. Mondjuk, az idő itt másként számolódik, mert az ausztrálok a 40 éves épületet már öregnek mondják. Ha jobban bele gondolok nálunk, 40 éve kezdett virágozni a panel program...

Na hova megy először a messzi földről érkezett turista, naná, hogy az operaházhoz :). Az oda vezető út is szép volt, végig parkok mentén. Be is tettük a lábunkat a botanikus kertbe, pont záráskor. 200m megtétele után ki is terelt minket a golf autóval közlekedő parkőr.

Van minden féle repülő szerzet itt ami otthon inkább kalitkában van vagy állatkertben. Verebet azt nem látni, lehet nekik az lenne az egzotikum :).

Azért azt nem mondom, hogy mindennapos látvány ez :).

A kajával még nem jutottam dűlőre. Nem is milyenségével, minőségével van gond, hanem a mennyiségével. 20 AUD egy kis adag főétel, ami nem nagyon elég. Valószínű ez azért is van, mert a városközpont nem olcsó hely, a helyieknek meg ez megszokott. Ibiszék szerint rossz helyen próbálkoztam, egy kis sétával olcsóbb helyet is lehet találni.  Útközben be is estünk egy koreai kajádába, ami jobb volt mire számítottam és végre jól is laktam J. Itt 3-an fizettünk annyit, kiszolgálással, étlapból rendeléssel, mint nekem 3 napi ebédem… ahol sorba állok a pultnál egy szendvicsért.

A szerdai nap tanulsága: kell találni egy közértet, azaz helyi CBA-t. Ez sikerült is egy reggeli kocogással egybekötve :). Ja, itt már reggel 6-kor gatyarohasztó meleg van, oké, csak 25 fok, meg pára. Mondjuk az esti városnézésnél meg elég hűvösnek tűnt az idő. Ha bele gondolok, hogy otthon 0 vagy -10 van, az itteni hideg/meleg taglalását be is fejezem mielőtt mindenki egy még melegebb éghajlatra küldene :).

És ez nem photoshop!. Konkrétan ebédelni menet volt fent az égen. Mondanám, hogy én rendeltem, hogy meghódítsam egy hölgy szívét, de ez 0%-ban fedné a valóságot. Azért ötletes :).

Szombaton sikerült eljutni a tengeróceán partra. Hát, nekem leesett az állam. Ilyet még nem láttam, csak filmekben. Szépen kialakított part, rengeteg „Mitch Buchannon”-nel, azaz életmentővel. Nagyon vigyáznak az emberekre. Itt is vannak „rockpool”-ok amik gyakorlatilag az óceán egy el/lekerített kis része, egy kicsit magasabban van a védőfal mint az óceán szintje, így a hullámzásból befolyó víz táplálja. Itt tényleg van ereje a napnak. Az idő felhős volt, 50+-os naptejjel kentem magam, de a lábfejem így is leéget, igaz azt csak egyszer kentem :).

Ez itt a kertpart:

Itt egy pár kép a téma és sorrendiség igény nélkül.

Erre járok dolgozni:

Sydney, az operháztól visszanézve:

Egy park:

Az a híres híd :)